zellemi kocsma

Tegyük fel, valakivel arról beszélgetek, miért mennek nálunk olyan sz*rul a dolgok, ahogy mennek. Előbb utóbb megtaláljuk a bűnöst: a multikat, a zsidókat, a cigányokat, a kínaiakat, a neveletlen fiatalokat, a politikusokat stb. Ismerős? Kérlek, ne ásítozzatok, de megint ugyanarrólRészletek
Másokat (és persze önmagunkat) hallgatva gyakran vagyunk kénytelenek felfedezni azt a gondolatot, hogy egy, a beszélőt ért sérelemért, vagy egy kialakult helyzetért valaki, vagy valakik a felelősek. Vajon igazuk (igazunk) van-e ilyenkor? lesz szó: az sosem merül fel egy ilyen beszélgetés során, hogy mit csesztem (cseszek) el én, vagy Te.

Foglalkoztat az a gondolat, hogy miért nem mondjuk ki véleményünket? Miért rejtjük véka alá? Nem a szókimondást értem ez alatt. A szociológia a csoporthoz tartozás dilemmájához köti ezt a jelenséget. Az egyén csak azt a felfogást követi, amit az összes többi tag, csoport béli társ. Kísérletek bizonyították, hogy képesek vagyunk tudásunkkal, személyiségünkkel nem egyező álláspontot is felvállalni, hogy a csoporttal, amelyben vagyunk, egyezzünk.

Még pár nap és egy éves lesz a hír, miszerint:

...vonat alá vetette magát a 74 éves Adolf Merckle, Németország egyik leggazdagabb embere...

állítólag azért, mert a válság miatt elvesztett 1 milliárdot 9,4 milliárd eurós vagyonából. Tragikomikus nem? Mi történhetett?

Már többször láttam, de ha belébotlom, újra és újra meg kell néznem a Holt költők társaságátRészletek

1989-ben készült amerikai film.

. Mindig lelkesítő, ugyanakkor megrendítő az élmény. A cselekményt nem taglalnám, a lényeg annyi, hogy a tekintélyelvű iskola diákjainak életét gyökeresen felforgatja az új irodalomtanár (Robin Williams), aki romantikus költők művein keresztül az önálló gondolkodásra buzdít. Ez később tragédiához vezet.

Gyakran játszadozom azzal, hogy megkeresem egyes szavak ellentétét. Ez sokszor vicces eredményre vezet: hajléktalan - hajlékony, lakatlan - lakatos; néha azonban meglepő tanulságokkal szolgál. Például mi az egészség ellentéte, a betegség? Nem. Az egészség ellentéte a részség.

Megfogadni valamit, annyit tesz, képtelenség, megtagadod önmagad. Így ígéretet sem teszek. Pláne, hogy majd megjavulok én. Egy fenét, az ember nem tud kibújni a bőréből, pont olyan, amilyennek megszületett és élete során szocializálódott. Jó, vagy rossz, olyan, amilyen. A jövő évbe is úgy lépek be, mint az összes többibe, ígéretek és fogadkozások nélkül. Inkább csak reméllek, szerényen óhajtom, hogy nem lesz éhező gyermekszáj, kilakoltatott család, ingyen munka, kifizetetlen számla. Reménykedni lehet, kívánni, ha éjfélt üt az óra, hát ezt kívánom Magyarország minden lakójának.

Minden évben hivatalos vagyok a nagyobbik onokám iskolai karácsonyi előadására. Idén megtréfált bennünket az idő. Annak ellenére, hogy jókor elindultunk, sajnos lekéstük az előadást. Nagyon bántott, ilyen még nem fordult elő. Többen sorstársak csoportba verődtünk és megbeszéltük a világ sorát, a színház előtt. Kellemesen csevegtünk erről, arról, oldotta a feszültségemet. Megegyeztünk sok mindenben, például abban is, hogy, 1: 0 az idő javára, noha felkészültek az illetékesek a feladatra.

Egy rossz szóviccet el kell sütnöm elöljáróban: A boldogságRól ordítani tudnék. Elnézést kérek. Az igazság az, hogy a boldogságról csak dadogni tudok.

Elöljáróban: sohasem olvastam végig a BibliátLétrehoz

Nem létező forrás.

. Az Újszövetségbe bele-bele néztem, az Ószövetséggel szinte egyáltalán nem foglalkoztam. Bárki joggal vetheti a szememre, hogy ilyen felkészültséggel milyen jogon írok egy ilyen témáról.